Fordítási szerkesztés: lektorálás, utószerkesztés és minőség
A fordítási szerkesztés az a munka, amely egy elkészült fordításból kiadható szöveget csinál: egy második szakember a forrásszöveggel összevetve ellenőrzi a jelentést, a terminológiát, a teljességet, a nyelvhelyességet és a stílust, gépi fordításnál pedig a kimenetet javítja a kívánt szintre. A szakma ezt lektorálásnak vagy kontrollszerkesztésnek hívja, ha emberi fordításról van szó, és utószerkesztésnek, ha gépi fordításról. Az alábbiakban végigvesszük, melyik lépés mit jelent, mit kell ellenőrizni, mikor elég a könnyű és mikor kell a teljes utószerkesztés, és hogyan változik a mérce orvosi, pénzügyi, jogi, műszaki és szoftveres szövegeknél.
Röviden
A lektorálás a humán fordítás ellenőrzése a forrásszöveggel összevetve, az utószerkesztés a gépi fordításé. A kettő nem azonos szolgáltatás.
A szabványos folyamatban a fordítást mindig a fordítótól eltérő személy lektorálja, és ez a minőségbiztosítás alapja.
A lektor a jelentést, a kihagyásokat, a terminológiai egységességet, a regisztert, a stílust és a megrendelői előírásokat ellenőrzi.
A könnyű utószerkesztés érthető szöveget ad, a teljes utószerkesztés a humán fordítással összemérhetőt. Publikálandó, szakmai szöveghez a teljes kell.
A szoftveres minőségellenőrzés gyorsan kiszűri a formai és következetességi hibákat, de a szakmai döntést ember hozza meg.
Tartalomjegyzék
Mit jelent a fordítás szerkesztése?
A köznyelv sokszor egy szóval, „szerkesztésként” vagy „lektorálásként” beszél mindarról, ami a fordítás után történik. A szakma ennél pontosabb, és megrendelőként érdemes ismerni a különbségeket, mert az árajánlatban és a szerződésben ezek külön tételek.
Az Európai Bizottság fordítási tudásközpontja szerint a lektorálás a humán fordítások ellenőrzése, az utószerkesztés pedig a gépi fordításoké, és az utóbbi lehet minimális vagy teljes. A hazai fordítástudományi szakirodalom a lektorálást úgy írja le, mint a célnyelvi szöveg ellenőrzését és javítását egy másik, a lektorálást hivatásként űző személy által, a forrás- és célnyelvi szöveg egybevetésével, nyelvhelyesség és stílus alapján.
Ugyanez a tanulmány egy klasszikus hármas felosztást is idéz: az ellenőrzés főként a kétértelmű megfogalmazást és a helyesírást javítja, a szerkesztés az információtartalmat és a stílus egységét érinti, a lektorálás pedig mindezen túl a terminológiát, a homályos részeket és a szöveg hatását is a célolvasóhoz igazítja.
Lépés | Mit vizsgál | Összeveti a forrással? | Ki végzi |
Önellenőrzés | Saját fordítás hibái, kihagyások | Igen | A fordító |
Lektorálás (kontrollszerkesztés) | Jelentés, terminológia, teljesség, stílus, célnak való megfelelés | Igen | A fordítótól eltérő szakember |
Célnyelvi ellenőrzés | Gördülékenység, szakmai helyesség a célnyelven | Nem, egynyelvű | Szakterületi szakértő |
Korrektúra | Helyesírás, tördelés, kefelevonat | Nem | Korrektor |
Utószerkesztés | Gépi fordítás kimenetének javítása | Igen | Utószerkesztő nyelvész |
A szerkesztés lépései a szabványos folyamatban
A fordítási szolgáltatásokra vonatkozó MSZ EN ISO 17100 szabvány szerint a lektorálás a fordítási szolgáltatás nélkülözhetetlen része, és a fordított szöveget a fordítótól eltérő személy ellenőrzi. A folyamat jellemzően így épül fel:
Fordítás. A szakfordító elkészíti a célnyelvi szöveget, CAT eszközben, a fordítási memória és a glosszárium használatával.
Ellenőrzés. A fordító maga is átnézi a munkáját: hiányzó mondatok, elírt számok, következetlen kifejezések.
Lektorálás. Egy második nyelvész mondatról mondatra összeveti a forrás- és a célszöveget.
Célnyelvi ellenőrzés. Ha a megrendelő kéri, egy szakterületi szakember már csak a célnyelvi szöveget olvassa, és azt nézi, természetes-e, szakmailag helyes-e.
Korrektúra. A tördelt változat ellenőrzése közvetlenül a megjelenés előtt.
Végellenőrzés. A projektvezető megnézi, hogy minden előírás teljesült-e, és a fájl átadható-e.
A gyakorlat a szabványnál is részletesebb. Az Akadémiai Kiadó szakkönyve szerint a fordítóirodai projektfolyamatban öt olyan lépés is szerepel, amely a szabvány általános folyamatában nem jelenik meg: gépi minőség-ellenőrzés, tördelés, javítás, végső ellenőrzés és véglegesítés. Ugyanez a forrás megjegyzi, hogy az ISO 17100-on kívül nincs egységesen elfogadott minőségirányítási folyamat, a komplex projektfolyamat pedig legalább 12–13 lépésre bontható.
Mit ellenőriz a lektor a forrásszöveghez képest?
A hazai fordítóipari szövetségek közös megállapodása szerint a lektorálás a forrás- és célnyelvi szöveg összehasonlítása, amely kiterjed az előírt terminológiára, a terminológiai egységességre, a teljességre, a helyesírásra, a nyelvi stílusra és arra, hogy a fordítás alkalmas-e a megadott célra. A gyakorlatban ez a következő kérdéseket jelenti:
Jelentés: pontosan azt mondja-e a célszöveg, amit a forrás? Nem lett-e egy feltételből kötelezettség, egy javaslatból tiltás?
Teljesség: nincs-e kimaradt mondat, lábjegyzet, táblázatsor, képaláírás?
Számok és mértékegységek: egyeznek-e az értékek, a tizedesjelek, a dátumformátumok és a pénznemek a magyar írásmód szerint?
Terminológia: a megrendelő glosszáriumában rögzített szakszavak szerepelnek-e, és mindenhol ugyanúgy?
Regiszter és stílus: a célolvasónak szól-e a szöveg? Egy betegtájékoztató mást kíván, mint egy szervizkézikönyv.
Projektelőírások: betartotta-e a fordító a stílusútmutatót, a karakterkorlátot, a tiltott kifejezések listáját?
Célnyelvi helyesség: helyesírás, egyeztetés, szórend, központozás.
A lektor nem cenzor. Az ELTE lektorképzési kötete szerint a lektor „friss szemmel” olvas, és egy közös, előre meghatározott norma alapján értékel, a fordítóval kollegiális viszonyban. Ez a megrendelőnek is fontos: a jó lektorálás nem ízlés szerinti átírás, hanem indokolt, visszakövethető javítás.
Szoftveres minőségellenőrzés: mit fog meg a gép?
A gépi minőség-ellenőrzés számítógépes alkalmazással szűri ki a szoftver által felismerhető hibákat. A CAT eszközök és a külön QA programok jellemzően ezeket nézik:
eltérő számok, dátumok és mértékegységek a forrás és a cél között,
lefordítatlanul maradt szegmensek,
hiányzó vagy elrontott címkék, változók és helyőrzők (szoftvereknél ez okozza a legtöbb hibát),
dupla szóköz, rossz idézőjel, hiányzó záró írásjel,
a glosszárium kifejezéseitől való eltérés és a tiltott szavak,
ugyanaz a forrásmondat kétféle fordításban.
Ezek a szűrők gyorsak és fáradhatatlanok, de figyelmeztetéseket adnak, nem döntéseket. Hogy egy jelzett eltérés valódi hiba-e, vagy a szövegkörnyezet miatt indokolt, azt a lektor dönti el. Autóipari és műszaki dokumentációnál ezért dolgozunk a kettő kombinációjával: a szoftver a mennyiségi kockázatot csökkenti, a szakterületi nyelvész a tartalmit. A műszaki dokumentumok pontos, egységes fordításáról külön cikkben írtunk részletesen.
Gépi fordítás utószerkesztése: könnyű vagy teljes?
Az ISO 18587:2017 szabvány szerint az utószerkesztés három szöveggel dolgozik: a forrásszöveggel, a gépi kimenettel és a végső célszöveggel, és célja a pontosság, az érthetőség és az olvashatóság javítása. A szabvány két szintet különít el: a teljes utószerkesztés a humán fordítással összemérhető terméket ad, a könnyű utószerkesztés pusztán érthető szöveget.
A hazai fordítóipari megállapodás ugyanezt a megrendelő szemszögéből fogalmazza meg: a „light” változatnál a megrendelő elsődleges szempontja az érthetőség, a „full” változatnál nyelvi, stilisztikai és tartalmi elvárásoknak is meg kell felelni.
Szempont | Könnyű utószerkesztés (Light MTPE) | Teljes utószerkesztés (Full MTPE) |
Cél | A tartalom megértése | Kiadható, humán minőségű szöveg |
Javítás köre | Értelemzavaró hibák, félrefordítás, hiány | Minden hiba, plusz stílus, terminológia, gördülékenység |
Stílus | Lehet gépies, ha érthető | A célolvasóhoz igazított |
Terminológia | A kritikus kifejezések | Teljes glosszárium-megfelelés |
Jellemző felhasználás | Belső tájékoztatás, nagy mennyiségű tudásbázis, előzetes áttekintés | Ügyfélnek, hatóságnak, piacra szánt szöveg |
Mikor melyiket válassza?
Ha a szöveget csak a saját munkatársai olvassák, és a cél az, hogy gyorsan megértsék egy beszállítói levelezés vagy egy belső jelentés lényegét, a könnyű utószerkesztés gazdaságos megoldás. Ha a szöveg kikerül a cégből (weboldal, termékleírás, használati útmutató, szerződés, éves jelentés), teljes utószerkesztés vagy hagyományos fordítás és lektorálás kell. Szabályozott területen, például gyógyszer-dokumentációnál, a szintet mindig a felhasználási célhoz és az előírásokhoz igazítjuk, és ezt az ajánlatkéréskor egyeztetjük.
Minőségi szintek: mennyi ellenőrzés kell a szövegének?
A Proford tudásbázisa négy minőségi szintet ír le, amelyek jól segítenek eldönteni, mit rendeljen:
Szint | Munkafolyamat | Mire való |
Üzletkritikus | TEP: fordítás, lektorálás, célnyelvi ellenőrzés | Szerződés, klinikai szöveg, tőzsdei jelentés, biztonsági utasítás |
Normál | TE: fordítás és lektorálás | A legtöbb céges, ügyfélnek szánt szöveg |
Elfogadható | T: csak fordítás | Belső, rövid életű anyag |
Megértést segítő | MT + PE: gépi fordítás alapszintű utószerkesztéssel | Tájékozódás, nagy volumenű belső tartalom |
A szintválasztás nem a szöveg hosszán, hanem a kockázaton múlik: mi történik, ha egy mondat félreérthető marad? Ha a válasz jogi vita, hatósági elutasítás vagy egy rossz beállítás egy gépen, akkor a felső két szint a helyes választás.
Szakterületenként más a mérce
A szerkesztés lépései mindenhol hasonlók, a hangsúly viszont szakterületenként változik.
Orvosi és gyógyszerészeti szövegek
Az Európai Gyógyszerügynökség dokumentumminőségi munkacsoportja (QRD) a termékinformációk nyelvi pontosságáért, következetességéért és olvashatóságáért felel, és ellenőrzi, hogy a fordítások terminológiája egyezik-e az eredeti változattal. Itt a lektor a sablonszövegek betű szerinti betartását, az adagolási adatokat és a betegnek szóló érthetőséget egyaránt vizsgálja. Erről bővebben az orvosi fordítás szabályairól szóló cikkünkben olvashat.
Pénzügyi jelentések
A pénzügyi szövegek szerkesztésében a számok, a táblázatok és a fogalmi egyezés a legkényesebb pont. Egy mérlegtétel neve egy jelentésen belül nem változhat, a tizedesjel és az ezres tagolás a magyar írásmódot kövesse (1 250 000,50 Ft), és a lektor a táblázatokat soronként is egyezteti a forrással.
Jogi szövegek és szerződések
Jogi szövegnél a lektor azt figyeli, hogy a kötelezettség, a jogosultság és a feltétel ugyanolyan erős maradjon a célnyelven, mint a forrásban, és hogy a definiált fogalmak mindenhol azonos alakban szerepeljenek. Egy „shall” és egy „may” közti különbség itt nem stílus, hanem tartalom.
Autóipari és műszaki dokumentáció
Használati útmutatónál, szervizleírásnál és alkatrész-dokumentációnál a terminológiai egység és a biztonsági figyelmeztetések pontossága a fő szempont. Itt a szoftveres minőségellenőrzés különösen hasznos, mert nagy terjedelemben is megfogja a számeltéréseket és a glosszáriumtól való eltérést.
Szoftverek, alkalmazások, weboldalak
Lokalizációnál a szerkesztés nem ér véget a szövegnél. A lektornak a felületen is látnia kell a szöveget: kifér-e a gombra, jó-e a változók sorrendje, nem tört-e meg a formázás. Ezért a lokalizációs tesztelés a szerkesztés természetes folytatása. Ha már élő termékben talál hibákat, a hibás lokalizáció javításáról, új projekt előtt pedig a weboldal lokalizálásának lépéseiről szóló cikkünk segít.
Így készítse elő a szöveget a szerkesztésre
A szerkesztés minősége részben a megrendelés előkészítésén múlik. Amit érdemes előre átadni:
A felhasználási cél és a célolvasó. Belső anyag, ügyfélkommunikáció vagy hatósági benyújtás?
Glosszárium vagy korábbi fordítások. Ha nincs, a projekt elején érdemes közösen összeállítani.
Stílusútmutató. Tegezés vagy magázás, márkanevek írásmódja, tiltott kifejezések.
Szerkeszthető forrásfájl. Word, Excel, XML, InDesign vagy szoftveres nyelvi fájl, nem szkennelt PDF.
Kapcsolattartó a szakmai kérdésekhez. Egy mérnök vagy jogász rövid válasza sok bizonytalanságot megszüntet.
A kívánt minőségi szint. Lektorálás, célnyelvi ellenőrzés, könnyű vagy teljes utószerkesztés.
Szakmai álláspontunk
A fordítási szerkesztést nem utólagos javításnak tekintjük, hanem a fordítás második felének. Minden projektünkben szakterülethez értő nyelvész dolgozik, és a szöveg kétszeri minőségi ellenőrzésen megy át, mielőtt átadjuk. A tapasztalatunk az, hogy a legtöbb hiba nem a nyelvtanban, hanem a következetességben rejlik: ugyanaz az alkatrész három néven, ugyanaz a pénzügyi fogalom két alakban. Ezért dolgozunk CAT eszközökkel, fordítási memóriával és megrendelőink számára összeállított glosszáriummal, autóipari szövegeknél pedig szoftveres minőségellenőrzéssel is. A gépi fordítást eszköznek tartjuk, amely jó kezekben gyorsítja a munkát. A könnyű és a teljes utószerkesztés közül mindig a szöveg céljához választunk, és a végső szót a szakterületi nyelvész mondja ki. Worldwide Languages
Fordítás és szerkesztés a Worldwide Languagesnél
Minden európai nyelven vállalunk fordítást, szerkesztést és lektorálást, könnyű és teljes gépi fordítás utáni lektorálást (MTPE), lokalizációt, lokalizációs tesztelést és glosszárium-készítést, műszaki, orvosi, pénzügyi és jogi szakterületen. Projektalapon dolgozunk, a díjat a szöveg, a nyelvpár és a kívánt minőségi szint alapján egyedi árajánlatban adjuk meg.
Küldje el a szöveget, és megmondjuk, melyik szerkesztési szint illik hozzá: kérjen ajánlatot a Worldwide Languagestől. Szolgáltatásaink teljes listáját a szolgáltatások oldalán találja.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a lektorálás és a korrektúra között?
A lektorálás során a szakember a fordítást a forrásszöveggel összeveti, és a jelentést, a terminológiát, a teljességet és a stílust ellenőrzi. A korrektúra egynyelvű, a kész, gyakran már tördelt szöveg helyesírási és formai hibáit javítja a megjelenés előtt. A kettő nem helyettesíti egymást.
Lektorálhatja-e a fordító a saját fordítását?
Az önellenőrzés a fordító feladata, de a szabványos folyamatban a lektorálást a fordítótól eltérő személy végzi. Ennek oka egyszerű: a saját hibáinkat a legnehezebb észrevenni, a friss szem viszont könnyebben megtalálja a kihagyást és a félreértést.
Elég-e a könnyű utószerkesztés egy weboldalhoz?
Nyilvános weboldalhoz, termékleíráshoz vagy marketingszöveghez a teljes utószerkesztést vagy a fordítás és lektorálás folyamatát javasoljuk. A könnyű utószerkesztés az érthetőséget biztosítja, és belső felhasználásra szánt anyagokhoz illik.
Szerkesztenek-e mások által készített fordítást?
Igen, a szerkesztés és lektorálás önálló szolgáltatásként is rendelhető, akár házon belül, akár más fordító által készített szövegre. Ilyenkor a forrásszöveget is kérjük, mert a lektorálás lényege az összevetés.
Mitől függ a fordítási szerkesztés díja?
A díjat a terjedelem, a nyelvpár, a szakterület, a kiinduló szöveg minősége és a kívánt ellenőrzési szint határozza meg. Mivel ezek projektenként eltérnek, egyedi árajánlatot adunk a szöveg megtekintése után.
Források
Ajánlott
Hozzászólások