Lektorálás jelentése: mit csinál a lektor, és mikor van rá szükség?
A lektorálás egy kész fordítás teljes körű ellenőrzése. Egy második szakember mondatról mondatra összeveti a lefordított szöveget az eredetivel, és azt vizsgálja, hogy pontos-e, szakmailag helyes-e, nyelvileg rendben van-e, és megfelel-e annak a célnak, amelyre készült. Nem helyesírás-ellenőrzés, és nem is a fordító saját átolvasása. Az alábbiakban bemutatjuk, mit néz a lektor, miben különbözik a lektorálás a korrektúrától és a szerkesztéstől, mit jelent a szakmai és a kétnyelvű lektorálás, és mikor éri meg külön kérni.
Röviden
A lektorálás a fordítás nyelvi és szakmai ellenőrzése, amelynek során a lektor a forrásszöveget és a célszöveget együtt olvassa.
A korrektúra ennél szűkebb: gépelési, helyesírási és formai hibákat keres, jellemzően a megjelenés előtti utolsó lépésként.
A szakmai lektorálást az adott terület szakértője végzi, és arra figyel, hogy a tartalom és a terminológia szakmailag kifogástalan legyen.
A lektor nem lehet ugyanaz a személy, aki a fordítást készítette: a második szem a lényeg.
Gépi fordításnál a lektorálás helyét az utószerkesztés (MTPE) veszi át, amely lehet könnyű vagy teljes.
Tartalomjegyzék
Mit jelent pontosan a lektorálás?
A magyar fordítói szakmában elterjedt meghatározás szerint a lektorálás a fordítás teljes körű ellenőrzése nyelvi és szakmai szempontok, valamint a fordítás célja szerint, a forrás- és a célszöveg egybevetésével. Ebben a mondatban három dolog számít igazán.
Teljes körű. A lektor nem csak a feltűnő hibákat keresi. Végigmegy a teljes szövegen, és minden mondatnál megkérdezi: ugyanazt mondja-e a fordítás, mint az eredeti, és jól mondja-e.
Nyelvi és szakmai. A nyelvi oldal a nyelvtan, a helyesírás, a mondatszerkezet, a stílus és a gördülékenység. A szakmai oldal a terminológia, a számok, a mértékegységek, a jogi vagy orvosi fogalmak helyes használata. Egy szövegben lehet minden vessző a helyén, és mégis rossz lehet, ha egy szakkifejezés nem azt jelenti a célnyelven, amit az eredetiben.
A fordítás célja szerint. Egy belső tájékoztatót, egy hatósághoz benyújtandó dokumentumot és egy marketingkampány szövegét más mérce szerint kell megítélni. A lektor ezért mindig tudja, kinek és mire készült a szöveg.
A köznyelvben és a kiadói világban a szónak tágabb jelentése is van: egy kézirat, tanulmány vagy cikk megjelenés előtti szakmai véleményezését is lektorálásnak hívják. Ilyenkor nincs szó fordításról, a lektor egy szakember, aki az eredeti mű tartalmi helyességéről mond véleményt. Ez a cikk elsősorban a fordítások lektorálásáról szól, mert a cégek többsége ebben az értelemben keresi a kifejezést.
Lektorálás, korrektúra, szerkesztés: nem ugyanaz
A három fogalmat gyakran keverik, pedig mást vizsgálnak, és mást kap érte a megrendelő. Ugyanazon a forráson a korrektúra (ott revízió néven) a célszöveg gépelési és helyesírási hibáinak, hibás számainak, neveinek és mértékegységeinek, értelmetlen mondatainak és helytelen szakkifejezéseinek javítását jelenti. A szakirodalom a korrektúrát a kiadás előtti utolsó ellenőrzésként írja le, amely Horváth Péter Iván meghatározása szerint a helyesírási és sajtóhibák keresésére irányul.
A szerkesztés megint más: a lektor a fordítás hűségét és pontosságát ellenőrzi, a szerkesztő pedig a szöveg nyelvi, tematikai és logikai felépítésén dolgozik.
Munkafolyamat | Mit vizsgál? | Kell hozzá az eredeti szöveg? | Ki végzi jellemzően? |
Lektorálás (kétnyelvű) | Pontosság, teljesség, terminológia, stílus, a cél teljesülése | Igen, mondatról mondatra | Második fordító, aki ismeri a szakterületet |
Szakmai lektorálás | Szakmai helyesség, fogalomhasználat, tartalmi logika | Nem mindig | A szakterület szakértője (mérnök, orvos, jogász) |
Korrektúra | Helyesírás, elgépelés, számok, nevek, formai hibák | Általában nem | Nyelvi szakember, korrektor |
Szerkesztés | Felépítés, logika, olvashatóság, egységes hangnem | Nem | Szerkesztő |
Fontos tudni, hogy a szakmában a szóhasználat nem teljesen egységes. Van, ahol a revízió a korrektúra szinonimája, máshol, például a nemzetközi szabványok magyar szóhasználatában, a revízió éppen a kétnyelvű lektorálást jelenti. Ezért ha lektorálást rendel, mindig tisztázza, hogy a szolgáltató összeveti-e a fordítást az eredetivel. Ha nem, akkor valójában korrektúrát kap.
Kétnyelvű lektorálás lépésről lépésre
A kétnyelvű lektorálás a lektorálás klasszikus formája. A lektor egymás mellett látja a forrás- és a célnyelvi szöveget, és a fordítás célját szem előtt tartva ellenőrzi a terminológiát, a regisztert és a stílust. A gyakorlatban ez így néz ki:
A feladat megértése. A lektor átnézi a megrendelői utasításokat: ki a célközönség, milyen stílus az elvárt, van-e kötelező szójegyzék vagy stílusútmutató.
Szegmensenkénti összevetés. Mondatról mondatra megnézi, hogy a fordítás teljes-e, nem maradt-e ki vagy nem került-e bele semmi, és hogy a jelentés azonos-e.
Terminológia és következetesség. Ellenőrzi, hogy ugyanaz a fogalom végig ugyanazzal a kifejezéssel szerepel-e, és megfelel-e a megadott szójegyzéknek.
Számok, nevek, hivatkozások. Dátumok, összegek, mértékegységek, termékkódok, paragrafusszámok: ezek a leggyakoribb és a legdrágább hibák.
Nyelvhelyesség és stílus. Természetesen szól-e a szöveg a célnyelven, vagy érződik rajta a forrásnyelv szerkezete.
Javaslatok és visszajelzés. A bevett gyakorlat szerint a lektor javaslatokat tesz, a javításokat pedig a fordító hajtja végre. Így a fordító is tanul, és a végső szöveg mögött mindkettejük döntése áll.
Lezárás. A javítások beépítése után a szöveg végső ellenőrzésen megy át, és csak ezután kerül a megrendelőhöz.
A fordítástámogató (CAT) eszközök ebben sokat segítenek: a szöveg szegmensekre bontva jelenik meg, a terminológiai adatbázis jelzi az eltéréseket, az automatikus minőségellenőrzés pedig kiszűri a hiányzó számokat vagy az eltérő címkéket. A döntést viszont mindig ember hozza meg.
Szakmai lektorálás: amikor a tartalom a tét
A szakmai lektorálás arra a kérdésre felel, hogy egy szakember elfogadná-e a szöveget a saját szakterületén. Itt nem az a fő kérdés, hogy a fordítás hű-e az eredetihez, hanem hogy a célnyelvi szöveg szakmailag helyes-e: jó fogalmakat használ-e, logikus-e, és úgy fogalmaz-e, ahogyan az adott szakma a célországban beszél.
A nemzetközi fordítási szabvány, az ISO 17100 is külön lépésként kezeli ezt: a második személy által végzett lektorálás mellett ismer egy választható szakmai átnézést (review), amely azt vizsgálja, mennyire felel meg a fordítás a megállapodott célnak és szakterületnek.
Tipikusan ilyen szövegeknél érdemes szakmai lektorálást kérni:
Műszaki dokumentáció: használati útmutatók, karbantartási leírások, biztonsági figyelmeztetések, autóipari és gépipari specifikációk.
Orvosi és gyógyszerészeti szövegek: klinikai vizsgálati anyagok, betegtájékoztatók, orvostechnikai eszközök leírásai.
Pénzügyi anyagok: éves jelentések, auditált beszámolók, befektetői tájékoztatók.
Jogi dokumentumok: szerződések, általános szerződési feltételek, hatósági beadványok.
A tét ezeknél a szövegeknél nem stilisztikai. A Belügyi Szemle egyik tanulmánya a hiteles fordításokról írva hangsúlyozza, hogy a hibás terminológia vagy tartalom jogellenes vagy hibás nyelvi közvetítéshez vezethet. Egy rosszul fordított adagolási utasítás vagy egy félreérthető szerződési kikötés következménye messze túlmegy egy elírásén.
A szakmai lektor lehet fordító is, aki az adott területen szerzett mélyebb tudást, de lehet mérnök, orvos vagy jogász is, aki a célnyelvet anyanyelvi szinten használja. A legjobb eredményt általában a kettő együtt adja: a kétnyelvű lektor a pontosságért, a szakmai lektor a szakmai hitelességért felel.
Ki lehet lektor?
Az első szabály egyszerű: a lektor nem lehet azonos a fordítóval. A szakirodalom ezt kifejezetten rögzíti: kétnyelvű lektorálásnál a lektor és a fordító személye nem lehet azonos. Ennek oka nem bizalmatlanság. Aki lefordított egy szöveget, a saját megoldásait olvassa vissza, és a szeme átsiklik azon, amit már egyszer jónak ítélt. A lektorálás ezért sajátos kompetencia, amely nem azonos a fordító önellenőrzésével.
A jó lektornál jellemzően ezek a feltételek teljesülnek:
A célnyelvet anyanyelvi szinten használja. A természetes megfogalmazást csak így lehet megítélni.
A forrásnyelvet mélyen érti. Különben nem veszi észre a finom jelentésbeli eltéréseket.
Ismeri a szakterületet. Tudja, hogy egy kifejezés a gépiparban, a pénzügyekben vagy a klinikai kutatásban mit jelent.
Van fordítói tapasztalata. Érti, milyen döntések állnak egy-egy megoldás mögött, és meg tudja indokolni, miért javasol mást.
Visszafogott. A jó lektor nem írja át a szöveget a saját ízlése szerint, csak azt javítja, ami hibás vagy nem szolgálja a célt.
A lektori tudás egyébként tanulható: a hazai lektorképzés tapasztalatai szerint a lektori kompetencia képzés útján elsajátítható, nem csak veleszületett érzék vagy évek tapasztalata kérdése.
Hol a helye a lektorálásnak a fordítási folyamatban?
A professzionális fordítás nem egyetlen lépés. Az ISO 17100 szabvány a következő fázisokat írja le: a fordítást a fordító saját ellenőrzésével, majd egy második személy által végzett lektorálást, a választható szakmai átnézést, a szintén választható, megjelenés előtti korrektúrát és a végső ellenőrzést.
Ebből két dolog következik. Egyrészt a lektorálás a minőségbiztosított fordítás alapeleme, nem különleges extra. Másrészt a szakmai átnézés és a korrektúra ráépül, és akkor érdemes kérni, ha a szöveg felhasználása indokolja: nyomtatásba kerül, hatósághoz megy, vagy egy szakmai közönség fogja kritikusan olvasni.
Gépi fordítás után: lektorálás vagy utószerkesztés?
A gépi fordítás ma sok vállalatnál a munkafolyamat része, de nyers formájában ritkán használható közvetlenül. Az ellenőrzésére szolgáló lépés neve utószerkesztés (angolul post-editing, a szakmában MTPE). Az Európai Bizottság fordítási tudásközpontja szerint az utószerkesztés lehet minimális vagy teljes: az előbbi a szöveg lényegének érthetővé tételére szolgál, az utóbbi világosabb, csiszoltabb célnyelvi szöveget állít elő.
Szempont | Könnyű utószerkesztés (light MTPE) | Teljes utószerkesztés (full MTPE) |
Cél | A tartalom legyen érthető és pontos | A szöveg legyen közlésre kész |
Mit javít? | Jelentésbeli hibákat, félrefordítást, hiányokat | Ezek mellett a stílust, a gördülékenységet, a terminológiai egységességet |
Tipikus felhasználás | Belső tájékoztatás, nagy mennyiségű tudásbázis, gyors áttekintés | Ügyfeleknek szóló anyagok, dokumentáció, weboldal |
Olvasói élmény | Érthető, de érződhet rajta a gép | Úgy olvasható, mint egy emberi fordítás |
A lektorálás és az utószerkesztés rokon műveletek, de nem ugyanazok. A lektor egy szakember munkáját ellenőrzi, akinek a döntései mögött szándék áll. Az utószerkesztő egy gép kimenetét javítja, amely következetlen lehet, magabiztosan tévedhet, és egy mondaton belül is válthat terminológiát. Ezért szakmai szövegeknél a teljes utószerkesztés után is érdemes lehet egy külön lektori kört beiktatni.
Mikor érdemes lektoráltatni?
A lektorálás nem minden szövegnél szükséges, de vannak helyzetek, amikor kihagyni felelőtlenség. Érdemes kérni, ha:
a szöveg nyilvánosságra kerül: weboldal, katalógus, sajtóanyag, alkalmazás felülete;
jogi vagy pénzügyi következménye lehet: szerződés, beszámoló, pályázat, hatósági beadvány;
egészséget vagy biztonságot érint: használati útmutató, betegtájékoztató, figyelmeztető feliratok;
a terméket több piacon, több nyelven vezetik be, és fontos, hogy minden nyelvi változat ugyanazt mondja;
a fordítás gépi fordítással készült, és ügyfelek elé kerül;
egy korábban, ismeretlen forrásból kapott fordítás minőségében nem biztos.
Ritkábban szükséges, ha a fordítás csak belső tájékozódásra szolgál, például egy idegen nyelvű levelezés tartalmának megértésére. Ilyenkor egy könnyű utószerkesztés vagy egy gyors átnézés is elég lehet.
Mit adjon át a lektornak?
A lektorálás minősége nagyban függ attól, mennyi információ áll a lektor rendelkezésére. Minél többet tud a szövegről, annál kevésbé kell találgatnia. Érdemes átadni:
A forrásszöveget és a fordítást szerkeszthető formátumban. A szkennelt PDF lassítja a munkát, és növeli a hibalehetőséget.
A célközönség leírását. Szakembereknek vagy laikusoknak szól? Melyik országnak?
A cég szójegyzékét vagy terminológiai adatbázisát. Ha nincs ilyen, érdemes egyet összeállíttatni, mert a következő projektnél már időt és pénzt takarít meg.
Stílusútmutatót vagy korábbi, jóváhagyott anyagokat. Ezekből derül ki, hogy a cég tegezi vagy magázza az olvasót, és milyen hangnemben kommunikál.
A felhasználás módját. Nyomtatásba kerül, weboldalra, szoftveres felületre? Ez befolyásolja a karakterhosszt, a formázást és a korrektúra szükségességét.
Egy kapcsolattartót a szakmai kérdésekhez. Egy gyors válasz egy termékmegnevezésről sokszor többet ér egy hosszú kutatásnál.
Hogyan látjuk mi: a lektorálás nem utolsó simítás
Sok megrendelő a lektorálást a fordítás után következő, elhagyható lépésnek tekinti, amolyan biztonsági tartaléknak. Mi másképp gondoljuk. A lektorálás a fordítás része, és a minőség ott dől el, ahol a szöveg tartalmilag kényes: egy nyomatékértéknél egy szervizkézikönyvben, egy ellenjavallatnál egy klinikai dokumentumban, egy kötelezettségvállalásnál egy szerződésben.
Ezért nálunk minden projektben az adott szakterülethez értő nyelvész dolgozik, és minden szöveg kétszeri minőségi ellenőrzésen megy át. A műszaki, orvosi, pénzügyi és jogi szövegeknél azt tapasztaljuk, hogy a leggyakoribb hiba nem a nyelvtani, hanem a terminológiai: egy fogalom, amelyet a fordító helyesen, de nem az adott iparágban bevett módon adott vissza. Ezt csak az veszi észre, aki ismeri a szakterületet és a célpiac szóhasználatát.
A gépi fordítással kapcsolatban is határozott a véleményünk. A gép gyors, de nem felel a szövegért. Ha egy vállalat gépi fordítást használ, a kérdés nem az, hogy kell-e emberi ellenőrzés, hanem hogy milyen mélységű. Belső anyagnál elég lehet a könnyű utószerkesztés, ügyfeleknek szóló szövegnél viszont a teljes utószerkesztést javasoljuk, szakértő nyelvésszel.
Végül: a jó lektorálás nem írja át a fordítást. Ha egy lektor minden második mondatot megváltoztat, az vagy a fordítás gyengeségét, vagy a lektor túlbuzgóságát jelzi. Mi azt tartjuk jó eredménynek, ha a javítások célzottak, megindokolhatók, és a végén egy egységes, a célpiacon természetesen hangzó szöveg születik.
— User
Lektorálás és fordítás minden európai nyelven
A Worldwide Languages fordítást, lokalizációt, szerkesztést és lektorálást, valamint könnyű és teljes gépi fordítás utáni lektorálást (MTPE) végez minden európai nyelven, műszaki, orvosi, pénzügyi és jogi szakterületre szakosodott nyelvészekkel. CAT eszközökkel dolgozunk, minden szöveg kétszeri ellenőrzésen megy át, és ha szükséges, szójegyzéket is készítünk, hogy a terminológia a következő projektekben is egységes maradjon.
Ha egy meglévő fordítást szeretne ellenőriztetni, gépi fordítást tenne közlésre késszé, vagy szoftverét, weboldalát lokalizálná és teszteltetné, kérjen ajánlatot a Worldwide Languages oldalán. Projektenként árazunk, a szöveg terjedelme, a nyelvpár és a szakterület alapján.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a lektorálás és a korrektúra között?
A lektorálás a fordítást az eredetivel összevetve ellenőrzi a pontosságot, a terminológiát és a stílust. A korrektúra a kész szöveg helyesírási, gépelési és formai hibáit keresi, általában az eredeti szöveg nélkül. A lektorálás tehát tartalmi, a korrektúra elsősorban formai ellenőrzés.
Mit jelent a kétnyelvű lektorálás?
Kétnyelvű lektorálásnál a lektor a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveget egyszerre olvassa, és mondatról mondatra összeveti őket. Így derül ki, ha valami kimaradt, félre lett fordítva, vagy egy szám, név, mértékegység eltér. Ez a lektorálás legteljesebb formája.
Lektorálhatja-e a fordító a saját fordítását?
Nem, a saját munka átolvasása önellenőrzés, nem lektorálás. A lektor mindig egy második szakember, mert a fordító a saját megoldásaiban kevésbé veszi észre a hibákat. A professzionális fordítási folyamatban az önellenőrzés és a független lektorálás két külön lépés.
Gépi fordításnál is lektorálásra van szükség?
Gépi fordításnál a megfelelő lépés az utószerkesztés, amely lehet könnyű vagy teljes. A könnyű változat az érthetőséget és a pontosságot biztosítja, a teljes változat közlésre kész szöveget ad. Ügyfeleknek szóló vagy szakmai anyagnál a teljes utószerkesztés az ajánlott.
Források
Fogalommeghatározások, fordit.hu A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási folyamatban, MeRSZ Robin Edina (szerk.): Egy lektorképzés margójára, ELTE Reader Belügyi Szemle, 71. évf. 12. sz. (2023) Lektorálás/utószerkesztés, Európai Bizottság fordítási és tolmácsolási tudásközpontja ISO 17100, Wikipedia
Hozzászólások